Makovics János verse és fotója!

Makovics János: Behavazva

Most már nyakunkon a tél,
fehérbe öltözött a táj, hívogat
a határ,erdők mesevilága, hol
oly vakító e fehérség, csábítón.
Gyermeki öröm , lám természet
örök vonzereje, mely mindig
megrészegít, és hógolyózunk,
hóembert építünk, élvezve e
behavazottság mámorítóságát.

Olvasta már?