Makovics János verse. Tóth Tibor festménye.

Makovics János: Kesztölci nyár

Vibráló napok, csillagos éjek,
várnak a hegyek, völgyek,
jól ismert helyek megannyi
rejteke, és a táj szépsége
mely mindig új arcot mutat.
Kesztölci nyár, forrongva vár,
séták, biciklizés, csatangolás,
jövés - menés ,ismerkedés,
élmények, emlékek gyűjtése,
déli harangszó romantikája,
esti éjek csendessége, szép
is a kesztölci nyár vakációja.

Olvasta már?

Makovics János : Szeptemberke

Eljött mint nem várt szerelem. Ideje vagyon, lészen itt és most. Meghagyja nyári nap erejét délre, gyorsan suhanva csillagos éjbe. Beérlel elbujdosott dolgokat, hátrahagyva zörgő leveleket. Szeptemberke lassú kopogása hallik h...

Makovics János : Nyárelő

Közeledik mint hosszabbodó estek, nyárelő víg mezők - erdők hangjai. Fénysugár naponként ismétli magát, fel a hegyre , ki a mezőre , utcáról utcára biciklizni , megállva olykor beszélgetni...csendes , nyugodt falusi romantikában ...

Makovics János : Évnek végefelé

Múltak napok ismét , évszakok járása szerint , megannyi létnek megélve adott perceit , melyek emlékben maradnak , bennünk. Sok volt mi szép, rossz, kaptunk és adtunk jót - rosszat,...