Tóth Tibor festménye, Makovics János verse.

Makovics János: Novemberke

És eljött ismét novemberke.
Fázós, rozsdabarna hideg
éjszakák s nappalok, melyek
nem kirándulásra hívogatók.

Mégis, szép ez a novemberke.
Merengető, múltbanéző,
kedves örök visszatérő.

Olvasta már?

Makovics János : Nyárelő

Közeledik mint hosszabbodó estek, nyárelő víg mezők - erdők hangjai. Fénysugár naponként ismétli magát, fel a hegyre , ki a mezőre , utcáról utcára biciklizni , megállva olykor beszélgetni...csendes , nyugodt falusi romantikában ...

Makovics János : Évnek végefelé

Múltak napok ismét , évszakok járása szerint , megannyi létnek megélve adott perceit , melyek emlékben maradnak , bennünk. Sok volt mi szép, rossz, kaptunk és adtunk jót - rosszat,...