Makovics János Nyárvég című verse. Tóth Tibor festménye.
Makovics János: Nyárvég
És elcsendesednek a partok,
strandok, csökken a tömeg
és nő az árny, rövidül a nap.
Nyárvég közelg és integett
mint távolodó hajóról utas,
átvészelve megannyi kalandot.
Megvolt a nyár, kinek - mi,
forró napok, zajos éjek,
szabadságolások vége.
Maradnak emlékek, fotók,
és a majd jövőre vágya,
ez a nyár már múlóban.