Makovics János Ünnepek közt című verse, Tóth Tibor festménye.

Makovics János: Ünnepek közt

Megéltük ezt az évet is: égtek a
szenvedélyek nyári tábortűzek
és őszi hajnalok romantikájaként.
És immár december lépked halkan
mögöttünk,s lelkünkben ünnepi
hangulatok millirádnyi csillagjai.
Vagy mégsem tán? Hogy lehetne
víg az ünnep, tudva milyen a világ
melyben félve, aggódva élünk.
Kiszolgáltatva másoknak, magunknak,
hétköznapok zavargásaiban ledlezve,
reményveszetten is bízakodva valamiben.
Ünnepek közt tán hívőbbek vagyunk,
de sokan sajnos, kegyveszettek lettünk.

Olvasta már?