A Művelődési Ház megtelt az általános iskolások zsibongásával, majd folytatódott a szemerkélő esőben az időközben megérkezet Hagyományőrzők csapatának a megtekintése. Csepelről jöttek, korhű teherautóval és talpas ágyúval, puskával, és hangos puskaropogás rázta meg a vidék csendjét.

Így élőben teljesen más egy fegyver hangja mint tévében, és utána következett az ágyúlövés, hát annak aztán tényleg vot "ütős" hangja, még a föld is beleremegett, akárcsak 1956-ban, főleg nálunk, hiszen itt "külön köztársaság" volt, melynek története közismert.

A látványos bemutató után meg lehetett tekinteni a teherauót, az ágyút, a puskákat, és megfogva melepődtek páran hogy milyen nehéz. Nagy élmény volt ez a "valóságshowos" bemutató kicsiknek és nagyoknak , mert így élőben hallani a lövések hangjait, és saját kézbe venni a fegyvert más érezelmi szint, mint csak látni a médiában.

A hagyományőrző katonák nagyon barátságosak és nyíltak voltak, megmutattak amit lehetett, elmagyarázták röviden a puska használatát, és a kilőtt lövedékek hüvelyét ajándékba kapták a szerencsések. Sajnos máshová is el kellett még menniük,így hamar eltávoztak.

Ezután folytatódott a műsor  - miután átrendezték a termet - a nyolcadik osztályosok előadásában : először a Himnuszt énekelték el , majd igazán remekül megrendezett műsort adtak, Márai Sándor egyik versét szavalták el, közben kivetítőn korhű 1956 os dokumentumfilmrészleteket és az 1989 es események egykori híradásait  láthattuk. A műsort közös éneklés zárta, Szerény György remek gitárkiséretével, Ők voltak című számot adva elő.

Záróként Tordáné Petrik Etelka igazgatónő beszélt , megemlítve némely diák eredményeit. Mindent egybevetve, ez a nap méltó megemlékezés volt és emlékezetes is.