Kesztölc szerencsés helyzetben van, mert 1956-os történetét kétféle megközelítésből is feldolgozták. Barsi-Szabó Gergely kívülálló, mégis az események szubjektív oldalát fogta meg. Néhány évvel később Marek Viktor viszont az egykori szereplők rokona, de szigorúan tudományos alapon, gazdag levéltári forrásanyag birtokában feldolgozta az egész térség eseményeinek történetét. Mindkét munka a maga módján tanulságos, gondolkodásra sarkal.
A fiatal újságíró, Barsi-Szabó Gergely Kesztölcön beszélgetett az 1956-os forradalom szemtanuinak egy részével. Összeállított egy izgalmas, színes,szubjektív riportkönyvet az eseményekről. A Múlt-kor történelmi folyóirat részletesen ismerteti a könyvet.
Az Index újsgágírója elkísérte Barsi-Szabót Kesztölcre. Röviden összefoglalja a cselekményeket, hasznos olvasmány, mert Barsi-Szabó könyvéből nehéz kibogarászgatni a cselekményt a sok visszaemlékezés és anekdota közül.
Végül az indexes kolléga eljut a legkézenfekvőbb történelmi és kulturális párhuzamhoz: "Magyarországnak nincs Hrabalja. Ebből adódóan Pepin bácsija sem. Így a kesztölci köztársaság legendáját - Gergő kutatásai szerint -a helyi párttitkár eszelte ki, aki visszatérése után, a vallatások során élénken érdeklődött falubéli ellenlábasaitól: hogy is volt az a köztársaság."
Az MTV-ben interjút adott Barsi-Szabó a könyv megjelenése után. Ugyancsak itt látható egy könyvajánló is. A könyv online könyvesboltokban megvásárolható.
Marek Viktor tudományos igényességgel, részletes jegyzetapparátussal, alaposan feldolgozza az 1956-os történeteket. Kesztölccel kiemelten foglalkozik, az előzményeket is bemutatja. Rövid összefoglalót is találunk a dolgozatban Kesztölc történelméről is. A PhD dolgozatot 2013-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán védte meg. Rövid beszámoló Marek Viktor előadásáról a Hídlapban
Marek Viktor három nagybátyját érintette a "málenkij robot", amikor a II. világháború végén az oroszok közel 400 férfit hajtottak el a faluból, s a felük nem tért vissza. Aztán az 50-es évek elején bányász-összeesküvést kreáltak ellenük, kettejüket kivégezték, a többiek 170 év börtönbüntetést kaptak. Marek Lajos - Viktor nagybátyja - csak úgy úszta meg a kötelet, hogy négy éven át bujkált ólakban, padlásokon.
Az 1956-os forradalmi eseményekben, amikor az állítólagos Kesztölci Köztársaságot kikiáltották, már nem vett részt. Öccse, Marek Sándor a nemzetőrség parancsnok-helyettese volt, aztán Svédországba disszidált. Kesztölc ekkor is három emberélettel, és sok börtönévvel fizetett.
Marek Viktor a megnyíló levéltárakban új adatok és összefüggések egész sorára bukkant. Nagybátyjainak generációjával ellentétben őt már nem a megbocsátás dilemmája aggasztja, hanem kortársainak érdektelensége. Ezért kutat, ezért érvel, ezért állt kamerák elé Fuzik János dokumentumfilmjében.
És végül egy amatőr dokumentumfilm, interjúkkal a Youtube-ról: