Az iskola története

A kesztölci iskola történetéről 1755-től vannak írásos feljegyzések. A tanítók a jegyzői és a kántori feladatokat is ellátták. A tanítás nyelve magyar és tót. A tanítók feladata a következő volt: kötelességük volt orgonálni a szentmiséken, a gyermekeket betűismeretre, írásra olvasásra számolásra tanítani, a plébánost a beteghez elkísérni. Mint községi jegyzőnek - el kellett készíteni a bírók számára a községi számadásokat, a bevételeket és a kiadásokat feljegyezni, az adókat kivetni, nyugtákat, szerződéseket végrendeleti okmányokat elkészíteni. A kántori teendőket jelentette reggel, délben, este és a szentmisékhez a halottaknak és a .felhők elébe. vagy más veszélyt hozó időjárás alkalmából harangozni, vagy harangoztatni. A gyermekek tanítása a lakásukon történt. 1755 évi jegyzőkönyv szerint Branyik Mihály volt a tanító, képzettsége elegendő, a plébánossal engedelmes. Az .iskolaház. állapota azonban .nyomorúságos. volt. 1780-ban Fiscer Pál a kántor-tanító, akinek kényelmes lakóháza a dombon áll.

A tanítói javadalom 1797-ben 90 forint 88 krajcár volt. Ezt egyenlítette ki a .természetbeni. jövedelem (búza, földjövedelem, bor, hús ).

1812-ben a tanítás a rektor lakásán történt melyre a jegyzőkönyv szerint ráférne egy alapos javítás mert .a teteje rossz és sárral tapasztott vályogfalai dűledezők..

Az 1836 évi egyházlátogatás szerint Király András tanító és a község jegyzője, egyházi szertartásokban jártas elegendő szaktudása van, gyermekek oktatását közepes buzgósággal végzi, azonban orgonálni alig tud. Összes jövedelme 126 forint 51 krajcár.

Az 1846. Évi egyházlátogatási jegyzőkönyv adataiból derül ki.

1839-ben az esztergomi főkáptalan új iskolaházat építtetett szilárd anyagból, és a tanítás helyéül szolgáló termet a község látta el megfelelő belső felszereléssel. A gyermekek közül csak kevesen jártak iskolába, ennek oka főleg a nép szegénysége volt. A szülők nem tudták gyermeküket a szükséges ruházattal, tanszerekkel, könyvekkel ellátni, sem pedig a tandíjat megfizetni. A tanítók a tanításért nem kaptak külön fizetést, ellenben tanítási díj címén minden iskolástól 15 krajcárt szedhettek. Ekkor a kántor-tanítói, orgonamesteri, jegyzői és harangozói tisztet Pokorni József látta el. Ebben az egyházlátogatásban rendeli el Fekete Mihály az iskola kibővítését, továbbá megváltoztatja a kántornak a .felhők elébe. való harangozásának díjtételeit. 1847-ig ilyen címen a mesternek minden szőlősgazdától egy pint bor járt. 1846-tól minden öt kapás után egy pint bor a járandósága. A falu lakói a kántori borjárandóság új mértékét 1847 január 21-én kiállított okirat szerint elfogadták és a járandóság kifizetéséért kötelezettséget vállaltak. A gyermekek csak télen jártak iskolába. 1848-ban az 1020 lakost számláló községnek egy .alsóelemi. iskolája volt, az iskolakötelesek száma 74 fiú és 49 leány. A tanítás nyelve . a tót és amennyiben lehet a magyar..

A falu iskolamestere Gombay József, aki magyar, tót és német nyelven beszélt. Az iskola fűtésére a tanítók hordtak otthonról tüzifát. A szülők igen szegények voltak, ezt bizonyítja az is, hogy az iskolások közül csak 30-an rendelkeztek tankönyvekkel.

1848-ban épült fel a főkáptalan segítségével a régi iskolaház helyén két tantermes modern iskola a .hívek 5000 forintnyi költségén.. Az építési költségekhez Vaszary Kolos bíboros 200 forintos adományával járult hozzá. Ez a jelenlegi kisiskola épülete. Ekkor a tanköteles tanulók száma már 200 fő volt, tehát a tanítói állásokat szaporítani kellet. 1904-ben kezdődött meg egy új iskola építése a főkáptalan által erre a célra adományozott telken. (az erdőőri lakás mellett). Az építési költség 11860 korona volt, melyet az iskolaszék 10 évi törlesztésre vett fel . a templom illetve misealapítványi pénztárból.. Az építkezés 1905-ben fejeződött be. Az iskola mellett felépült két tanítói lakás is. Ennek az épületrésznek a bővítésével illetve hozzáépítéssel alakult ki a jelenlegi iskolánk tornateremmel, szaktantermekkel és a tanításhoz szükséges korszerű eszközökkel.