Miért jön lakott területre a vaddisznó?

A vaddisznó elsősorban a megfelelő búvóhely és a vonzó táplálékforrások miatt jelenik meg a lakott területeken. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó számára vonzó a hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag humuszos kerti talaj (sok csiga, giliszta stb. él benne), kerti vetemények, zöldségek, mezőgazdasági termények, a víz, a dagonyázási lehetőség. A vaddisznó mindenevő, különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket. Minden tevékenység, mely ezeket a vonzó tényezőket csökkenti, hozzájárul a vaddisznó jelenlétének csökkentéséhez.

Mit tesz a Pilisi Parkerdő Zrt. a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorításáért a külterületen?

– a vaddisznók létszámának apasztását végzi a befogók folyamatos üzemeltetésével a lakott területhez közeli erdőterületeken;
– a vaddisznók létszámának apasztását végzi a lakott területhez közeli erdőterületeken fegyveres vadászattal;
– egész éven át tartó etetést és itatást végez az erdő belsőbb részein;
– dagonyák üzemeltetését végzi az erdő belsőbb részein;
– aktívan kommunikál a lakossággal illetve az önkormányzatokkal

Milyen feladata van a lakosságnak a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorítása érdekében?

– az ingatlanokat határoló kerítések vadbiztossá tétele;
– az elhanyagolt telkeken illetve közterületen lévő bozótosok felszámolása, elhanyagolt, gazdátlan területek lekaszálása, rendbetétele;
– ideiglenes és állandó etetési tevékenység megszüntetése;
– a zöld hulladék szakszerű kezelése;

Mi a teendő, ha szembetaláljuk magunkat egy vaddisznóval?

A vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni. Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik.A tavaszi erdőben óvatlanul bolyongva, esetleg gomba gyűjtése közben előfordulhat, hogy csíkos hátú kismalaccal találkozunk. Az aranyos kis vadmalacok azonban sosem járnak egyedül: mindig a közelükben van a 80-100 kilogrammos anyjuk, és harciasan védi őket minden idegentől. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet.
Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdőben, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára.

Az erdőben kirándulva kicsi az esélye egy vaddisznóval való találkozásnak, ugyanis félnek az embertől, és ha hallják, hogy közeledik, akkor messzire elkerülik. Nyugodtan lehet beszélgetni, fütyörészni, ne settenkedjünk az erdőben. A nagyon sűrű részeket érdemes március-május tájékán elkerülni, mert a nőstények ilyenkor hozza világra az utódait. A koca ilyenkor különvonul a kondától, és egy 1,5-2 méter átmérőjű gödröt kapar, ott szüli meg a malacokat, és ott van velük az első hetekben. Szemethy szerint a malacait védő koca a legveszélyesebb emlősállat a magyar erdőkben, de a kijelölt utakon haladva kicsi az esélye a találkozásnak.

Koca malacával

Ha mégis szembe jön a disznó, akkor a vadbiológus szerint egyetlen lehetőség van: a futás. A vaddisznót nem lehet megijeszteni, és fára mászni sem érdemes, mert okos állatok, és kivárják, amíg az ember leesik. Ha nem támadólag közelít a disznó, hanem csak az irányunkba menekül, akkor megoldás lehet, ha beállunk egy fa mögé, hogy ne taposson el minket.