A Magyar Pálos Rend tartományfőnöke, Csóka János atya fogja megáldani az első hazai pálos gyógynövénykertet Kesztölcön, 2016. június 11-én. A Kesztölci Gasztronómiai és Borklub kezdeményezésére kialakított gyógynövénykert célja, hogy ápolja a pálos hagyományokat a Pilisben.
Az esemény június 11-én a mise után, 7 órakor lesz. Helyszíne: a Hungaroring és a Kék túra kereszteződése a Kétágú-hegy lábánál.
Csóka János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke
Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos rend volt az egyik legnépszerűbb hazánkban a 14. és a 16. század időszakában. A rendet Kesztölc mellett, Klastrompusztán alapította Boldog Özséb. A 16. század közepéig a rend megőrizte remete jellegét, monostoraikat lakott helyektől távol építették fel. Templomaik szerények voltak. Malmot működtettek, szőlőt telepítettek, halastavakat létesítettek, hogy a fennmaradásukhoz szükséges étel és ital biztosított legyen. Nem voltak hatalmas birtokaik.
A középkori monostorok szerzeteseinek nemcsak önmaguk ellátásáról és gyógyításáról kellett gondoskodniuk, hanem a zarándokokról is. Ezért a zöldséges-, és gyümölcsöskert mellett mindig létesültek gyógynövénykertek is.
Ezen a helyen kialakított Pálos Gyógynövénykertben a fontosabb gyógy-, és fűszernövények bemutatásával, felhasználhatóságuk sokféleségének megismertetésével szeretnénk emlékezni a régi korok gyógynövényeinek avatott ismerőire, köztük a pálosokra. A tapasztalatokat a kesztölciek az ismeretterjesztés szolgálatába szeretnék állítani, ahol a gyógynövények mellett a tájegység régi, hagyományos gyümölcsfajtái is helyet kapnak.
Milyen növények élnek majd itt?
Első lépésként 2016-ban az ajakosak (Lamiaceae) családjába tartozó gyógynövények termesztését kezdik el. Helyet kapott itt az évelő hegyi pereszlény, vagy borsfű (Satureja montana), a kakukkfű (Thymus vulgaris), a levendula (Lavandula angustifolia), az orvosi zsálya (Salvia officinalis), a rozmaring (Rosmarinus officinalis), a szurokfű (Origanum vulgare).
Mi jellemző az Ajakosak (Lamiaceae) családjába tartozó növényekre?
A családba mintegy 180 nemzetség közel 3200 faja tartozik. Jellemzően gyógy-, fűszer, és ipari növények, mediterrán és szubtrópusi vidékekről származnak.
Az ajakos növények szára négyszögletes, levelei keresztben átellenesek. Virágaik általában kétajkúak (innen nevük eredete) és négy porzósak. Termésük a beérést követően négy makkocskára esik szét.
A családba tartozó fajok illóolajokban gazdagok, ezért jellegzetesen aromásak. Ezeket az illatokat mirigyszőrök választják ki, melyek egy, de akár több bőrszöveti sejtből is létrejöhetnek. A váladékanyagok között van illóolaj, gyanta, mézga, cukoroldat, szerves sav. Ezek az anyagok csalogatják a virágokhoz a beporzást végző rovarokat, de a növények védelmét is segítik a nemkívánatos látogatók távol tartásával.
Borsfű
Hajtásának illóolaját a konzerv és a likőripar használja, teája köhögés ellen, alacsony vérnyomás javítására használatos.
Kakukkfű
Virágos, leveles hajtását gyűjtik. Teáját szélbántalmak, köhögés, görcsök, étvágytalanság ellen használják. Likőr- és élelmiszeripari fűszerként is ismert.
Levendula
Virágos, leveles hajtását gyűjtik, teája idegnyugtató, görcsoldó, étvágyjavító hatású.
Orvosi zsálya
Kifejlett, ép leveleit a szárakról lefosztva gyűjtik. Forrázatát belsőleg fertőtlenítésre, torok- és más gyulladt testrész öblögetésére, borogatásra használják. Fűszerkeverékek alkotórésze is.
Rozmaring
Leveleit és virágját gyűjtik, étvágyjavító, görcscsillapító, szélhajtó teakeverékek alkotórésze és a mediterrán konyha fontos fűszere is.
Szurokfű
Virágos, leveles hajtásából készült teája köhögéscsillapító, étvágyjavító, idegnyugtató, de emellett fűszerként is használatos.