A nyári, zivataros időszakban különösen gyakori villámlás a légkörben keletkező elektromos kisülés, átívelés, azaz rövidzárlat. 100 millió volt feszültség és néha 10.000 ampernél nagyobb áramerősség is létrejöhet egy villám kisülésekor. Összehasonlításképp: egy villanykörte áramerőssége néhány tized amper. Akkor keletkezik villám, amikor szétválasztódnak töltések. Ennek oka nem pontosan ismert, de valószínűleg a felhőkben levő vízcseppek, jégkristályok súrlódásának a következménye. Arago francia fizikus szerint a villámnak három formája van: a vonalas villám, a felületvillám és a gömbvillám.

A vonalas villám olyan, mit a vonalas gép szikrája, alakja a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik: zegzugos fősugarak és kisebb elágazások alkotják, ez a villámtípus a leggyakoribb. A felületvillám egy-egy zivatarfelhő nagyobb felvillanása. A kevéssé ismert gömbvillám gömb alakú, aránylag lassan halad, és nagy pusztítást végez, amely nem csak zivatarban, hanem derült napos időben is megjelenhet.

Felületvillám világítja meg a zivatarfelhőt Forrás: MTI/Kovács Attila

Van még egy különleges villámtípus, az úgynevezett száraz villám. Nem gyújt, „csak" rombol. Ha ember közelében csap be, akkor a test elektromos töltései hirtelen szétválnak, majd villámlás után egyesülnek, amely az idegrendszert teljesen szétrombolja, külső nyomot nem hagyva.

Az emberi szervezet számára a villámláskor felszabaduló energiának már a milliomod része is veszélyes. Akár 100 amper is átfuthat az emberen anélkül, hogy sérülést okozna, de mivel izomgörcsöt vált ki, az életfunkciók leállnak. Az áramkisülés szervezetre gyakorolt hatása attól is függ, hogy milyen testrészeket érint, milyen úton halad át az ember testében. Ha az egyik kéztől a másikig a szíven, vagy ha a fejtől a lábig a gerincen át halad, akkor még a gyenge áramütés is sokkal veszélyesebb, mint ha az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig halad a sokkal erősebb áramütés.

Az áram mindig a legkisebb ellenállás irányába megy, így a villám is a legkönnyebb célpontba csap bele. Kétféleképp okozhat súlyos bajt a villám a szabadban tartózkodó embereknek. Ha a villám közvetlenül belecsap valakibe, ez általában azonnali halállal jár, de komoly kockázatot jelenthetnek a közvetlen közelben kisült villám okozta földáramok. Az előbbi nyílt helyen, hegytetőn, hegygerincen, kiálló szikláknál, sík szabad terepen, valamint nagyobb vízfelületen történhet meg.

A földáram ha a talaj szilárd, nedves, akkor a felszínen fut végig, és a rövid mélyedéseken átugrik. Ha az ember két ilyen mélyedés közt tartózkodva hidat képez, akkor az áram végigfut rajta. A testen áthatoló áram mennyisége függ a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől, a test szigetelésétől (például, hogy milyen ruhát visel az áldozat, a gumipapucs, és a gumicsizma szigetel) valamint az érintkezési pontok távolságától.amikor a villám homokos talajba csap, egy üvegszerű ásványi anyag, fulgurit keletkezik.

Ugyanez történik, ha a nagyfeszültségű vezeték leszakad és homokos talajra hull. A fulgurit fraktálforma, amely a talajon és a talajban gyökérszerűen elágazik.

A villámlást erős hangjelenség, dörgés szokta kísérni. Oka, hogy a villámlás okozta hő miatt a levegő hirtelen kitágul és lökéshullám keletkezik, ami hanghullámként terjed tovább. Azt hogy milyen távol van tőlünk a vihar, úgy számoljuk ki, hogy megszámoljuk, hány másodperc telik el villámlás és a dörgés közt és ezt beszorozzuk 330-cal, mivel a fénysebesség 330-szor gyorsabb, mint a hang

.A villámcsapást úgy lehet a legjobban elkerülni, hogy azonnal elhagyjuk a villámcsapástól legjobban veszélyeztetett, és az előzőekben említett területeket. A kiálló tárgyak, például síkvidéken a fák, vagy akár maga az ember is villámhárítóként működnek. Csökkenti a veszélyt, ha guggoló testhelyzetet veszünk fel zárt lábakkal és térdekkel,hogy csak egy ponton érintkezzünk a talajjal és a talpunk és a talaj közé szigetelőréteget teszünk, például gumit, esőkabátot, követ. A kocsikban is biztonságban tudhatjuk magunkat.

Veszélyes hely lehet még a magában álló nagy szikla, a csurgók, vagy a kis odú.Ezeken a helyeken rövidzárlat jöhet létre. Mélyedésbe bújni csak akkor szabad, ha minimum 1,5 méter mély, barlangba pedig csak ha a bejárattól, faltól, tetőtől minimum 1,5 méter távolságra vagyunk.