Farkas András, Piliscsaba polgármestere köszöntője után, Nyírő András, a Virágzó Kesztölc Egyesület Elnöke, a Natúrpark szervezőinek nevében elmondta, hogy az itt élőket összeköti a természet szeretete és a sokszínű hagyományok tisztelete. A Natúrpark célja, hogy összefogja azokat, akik tenni akarnak azért, hogy élhetőbb környezetünk legyen, és a gyerekeink is élvezhessék a Pilis örömeit. Kesztölc és minden résztvevő település számára nagy lehetőséget jelent az összefogás, hiszen ugyanabban a környezetben élünk, hasonlóak a lehetőségeink és a kihívásaink.

Dr. Szilvácsku Zsolt, a Magyar Natúrpark Szövetség alelnöke beszédében kiemelte, hogy Európában az ötvenes években indult el a natúrpark alapítási mozgalom. Az emberek ugyanis elkezdtek gondolkodni azon, hogy milyen eszközökkel őrizhetik meg a természetet a jelenlegi állapotában.

Hubayné dr. Horváth Nóra, a tájépítész szakos hallgatók állapotfelméréséről beszélt. Több, mint 30 hallgató és tanáraik fél éven keresztül dolgoztak azon, hogy feltárják a Pilis természeti értékeit. Számbavették a forrásokat, turistautakat, kilátópontokat, szakrális helyeket, a bányászok, mészégetők emlékeit. Az 1700-as évektől átnézték a katonai térképeket, és ennek alapján megállapították, hogy az utóbbi időben az országban szinte egyedülálló módon itt, a Pilisben nőtt a fával borított területek aránya, ugyanakkor az utóbbi időben látványosan megnőtt a belterületek aránya is. Csökkent a mezőgazdasági területek és a gyep aránya. a szántók egyre kevesebb helyen figyelhetők meg. A szőlőültetvények hajdanán Pilis szerte előfordultak, manapság leginkább Kesztölc és Piliscsév térségében figyelhetők meg.

Vizsgálatuk kiterjedt Piliscsév, Piliscsaba, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, Pilisszentlélek, Pilisjászfalu és Kesztölc területére. A komplex tájvizsgálat mellett feltérképezték a természeti, kulturális örökségeket, valamint a vidékfejlesztés, helyi gazdaságfejlesztés témakörben javaslatokat is megfogalmaztak. Természetesen a térségi turizmus, a tájidentitás és a helyi közösségek fejlesztési lehetőségeit is körbejárták.

A műhelybeszélgetés alkalmával négy előadást hallhattak a jelenlévők. A hallgatók kiemelték azt, hogy bár az erdővel borított területek nagysága folyamatosan növekszik, A vizsgált terület természeti értékekben is gazdag, hiszen több mint 380 barlangot fedeztek fel. Régészeti lelőhelyekben is bővelkedik a natúrpark: őskori cserépmaradványok több településről is előkerültek, ugyanakkor a hegyek között kanyargó római kori út nyomai, a kolostorromok mind fontos kulturális értékek.

Az emberi tevékenység a táj átalakulásában is jelentős szerepet játszik. A hallgatók szerint a turisztikailag túlhasznált területeket, mint például - Dobogókő és a pilisszentkereszti Dera-patak völgye - tehermentesíteni kellene. Bemutattak olyan örökségeket is, amelyeket jobban ki lehetne aknázni és fejlesztések révén igazi turisztikai látványosság lehet belőle.

A műhelybeszélgetésen a területtel foglalkozó tudományos kutatók is részt vettek: Laszlovszky Józser régészprofesszor, Pető Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Múzeum Klastrompusztával és a Pálos Rend történetével foglalkozó régész, Z. Karvalits László szociológus, a modern falvak, digitalizáció kutatója, valamint Végh Éva festőművész, aki a környéken található bányászati emlékekről készített megrázó erejű festményeket, Kovalik András a Kinizsi 100 teljesítménytúra, és Gadácsi Péter, a Pálos 70 teljesítménytúra főszervezői.

Walczer Patrik