Sasvári Zoltánnal interjút közölt a 24 óra megyei napilap. Walczer Patrik interjúja:

Sasvári Zoltán, ökopedagógus úgy vélekedik, hogy aki a természet csodáit közelebbről megismeri, elkezd felelősségteljesebben gondolkodni, sőt talán kicsit meg is kedveli, akár a nem igazán közkedvelt fajokat is. Ezért indította útnak a Bogárháton bemutatókat, ahol interaktív módon, élőmesés történeteken keresztül ismerteti meg a gyermekekkel a rovarok világát.

Kesztölc Általánosságban elmondhatjuk, hogy a gyermekek döntő többsége a kutyusokat és a hízelgő cicákat kedveli, ugyanakkor mindig akadnak köztük olyanok is, akik más élőlényekért rajonganak. Sasvári Zoltán minden állatot kedvel, már óvodásként gyűjtötte a csigákat, befogta a rovarokat. Miután nagypapájától megkapta az első stiglicét, különösen erős kapcsolat alakult ki közte és az állatvilág között. Így nem csoda, hogy pár éve a hivatása is az állatokhoz kötődik. Erről így mesél:

• Feleségemmel évekkel ezelőtt megtekintettünk egy állatbemutatót, amelyen felvetette ötletként, hogy mi is szervezhetnénk hasonló programokat, csak apróbb méretű élőlények, rovarok bemutatásával. Több évtizedes pedagógusi, és természetvédelemben szerzett tapasztalat állt mögöttünk, ez adta az alapot az induláshoz.

Először az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület égisze alatt tartották a bemutatókat. A pozitív visszajelzések és a sikerek sarkallták őket arra, hogy saját alapítványt hozzanak létre, a Csodabogarak Alapítványt, amely felkarolja a csodabogár emberek ügyét is.  Az óvodák és iskolák mellett, mára már könyvtárakban, művelődési házakban, fesztiválokon, családi napokon is fellépnek. A mesés előadásokon kívül egy- és több állomásos ismeretterjesztő programot is tartanak, akár több száz gyermeknek.

 A Bogárháton projekt elsődleges célja, hogy az élővilág sokszínűségének bemutatásán, a rovarvilág védelmének fontosságán keresztül környezettudatosságra neveljék az embereket. Az öko-érzékenyítés alkalmával rámutatnak arra is, hogy a rovarvilág a földi élet alapjának számít, hiszen nem csak számbeli fölényben, hanem még élő tömegben is meghaladják az emberiséget.

• Ha sikerül feloldanunk az emberekben, különösen a gyermekekben a távolságtartó attitűdöt, akkor felnőttként barátságosabban viszonyulnak majd az állatokhoz. A gyermekek először ledöbbennek a bogarak láttán, majd miután valaki megsimogatta őket, akkor szinte mindenki meg akarja érinteni. Minden állatot elnevezünk, például Sárika egy borsos csótány. Így könnyebb közeledni hozzájuk – ismertette Sasvári Zoltán.

Az élő állatok mellett nagy rovar maketteket is bemutat a találkozókon, amelyeket újrahasznosított anyagokból, gyakran polisztirol habból farag otthon. Az előadások sikeressége emellett abban rejlik, hogy interaktívak, amelyekben a gyermekek eljátszhatják a rovarok viselkedését.

A bemutatóra elvisz olyan rovarokat is, amelyek valamilyen szinten hátrányt szenvednek, de mégis teljes életet élnek. A fiatalokat pedig lenyűgözi, hogy az egyel kevesebb lábbal rendelkező botsáska, Mucika, teljesen ép társaihoz hasonlóan, játszi könnyedséggel mozog.

Néhány különlegesebb fajt is tart otthonában, amelyekkel a földrajzi távolságok miatt nem találkozhatnánk hazánkban. Az Pápua-új guineai kéregutánzó sáska pár, Karcsika és Karcsikáné rendkívül egyedinek számítanak, de a szintén szigetországból származó botsáskák is népszerűek.

A Kesztölcön élő amatőr zoológus nem rendelkezik kimondott gyűjteménnyel, a hazai fajokat egy-egy előadás után szabadon engedi. Ugyan a búcsú sokszor fájú, de tudja, hogy az igazi otthonuk a természetben van.

Keretben: Tehetségeket kutatnak

Sasvári Zoltán feleségével, Sasváriné dr. Borbíró Katalinnal negyedik éve járják az Erzsébet-tábor turnusait több állomásos, bogaras előadásaikkal. Fonyódligeten megtapasztalhatták, hogy a tábor lakói, közöttük a speciális nevelési igényű gyermekek is boldogan ismerkednek a kis bogárkákkal.  

Az esélyegyenlőség jegyében indult útnak a Te is csodabogár vagy! projekt, melynek legfontosabb célkitűzése, hogy a különleges képességű és különleges bánásmódot igénylő személyek életminőségét javítsák, ezért mindenkit csodabogárnak tekintenek, akik csodálatos képességekkel és tulajdonsággal rendelkeznek.

Ezen kívül idén is meghirdették a „Katica és a dínótojás” című rajzpályázatot, amely a 2018-as év rovarához, az óriás szitakötőhöz és az első magyar dinoszauruszhoz, a Hungarosaurus tormai-hoz kapcsolódik. Az óvodásoknak és a gyermekeknek a mese meghallgatása után kellett elkészíteniük a rajzaikat, amelyeket a szakmai zsűri értékelése után a Magyar Természettudományi Múzeumban állítottak ki.