Vöröskői István polgármesterrel és a Kesztölcért, a Faluért Egyesület tagjaival, Balla Gabriellával, Héjja Ágnessel, Héjja Györggyel és Kadocsa Évával utaztunk Szentendrére. Az Irmák Kft itteni háza kis, csendes utcában, családi házas környezetben van. Már a ház előtt várt minket az egyik lakó. Kedvesen bemutatkozott, kezet fogtunk, és beinvitált minket a házba. Az emeletre vezetett fel, ahol egy társalgóban ültünk le. Itt már várt minket Szebenszki János, az Irmák Kft ügyvezetője,  felesége, aki szintén a cégnél dolgozik, a ház lakói és a cég munkatársai. Kávéval, vízzel, almával, sütivel kínáltak, kellemes, családias hangulatban indult a beszélgetés. Szebenszki hozzájárult, hogy fényképezzünk a házban, és azt kérte, hogy a lakók ne szerepeljenek a képeken.

Már útközben találgattuk, hogy miért hívják a céget Irmáknak. Szebenszki János prózai magyarázatot adott, a céget eredetileg Irsai Mentálhigiénés Ápolási Központnak nevezték, és az átalakulások során jutottak el a mostani névhez. Az ügyvezető szavaiból valóságos cégbirodalom bontakozott ki, a nonprofit kft mellett van ingatlan vagyonkezelőjük és tanácsadó cégük is. A társaság éves árbevétele eléri a 2 milliárd forintot, négyszáz főt foglalkoztatnak. Ennek egy része az állami normatívából származik, de komoly bevételeik vannak saját gazdálkodásukból is.

Az Irmák két nagy bentlakásos intézményt üzemeltet fogyatékosoknak Albertirsán és Csobánkán. Emellett van hét, a szentendreihez hasonló házuk. Ilyen házakat szeretnének üzemeltetni Kesztölcön is. Ezt „támogatott lakhatási háznak” nevezik hivatalosan. Ezekben a házakban enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékkal élők laknak. Szebienszki többször elmondta, hogy pszichiátriai betegekkel nem foglalkoznak.

Többféleképpen próbáltuk körbejárni, hogy mit is jelent az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosság. Független szakértők állapítják meg, hogy ki vehet részt a programban. Elhangzottak jogszabályi megfogalmazások, besorolások, de mivel nem vagyok szakember, nekem a legjobban az írta le a helyzetet, hogy a lakóik a fejlődésben megrekedtek a gyerekkorban. Így már jobban értettem a lakók ártatlan mosolyát, lelkesedésüket, azt a jószándékot, amivel a kávét, sütit kínálták.

Azt kérdeztük a lakóktól, hogy hogyan telik egy napjuk. A szentendrei házban nyolcan élnek, a beszélgetésünk végére mindannyian hazaértek. A környékbeli üzemekben és Budapesten dolgoznak, csomagolnak, adminisztratív feladatokban segítenek. Szebienszki elmondta, hogy a McDonald’s az egyik nagy partnerük, ahol a lakóikat foglalkoztatják. A munkahelyeket külön felkészítik a fogyatékkal élők foglalkoztatására. Van saját üzemük is, itt is csomagolnak, és például levendulás párnákat varrnak. Önállóan közlekednek, vásárolnak. Sportolnak, úsznak, fociznak. A lakók között van egy házaspár is, ők az épületben egy külön bejáratú részben laknak.

Megkérdeztük, hogy vannak-e konfliktusaik. Persze, bólogattak a lakók, sok konfliktus van, minden együttélés összezördüléssel jár. Ezeket maguk rendezik, de ha nem sikerül, akkor az Irmák munkatársához fordulnak. A hivatalos neve „ügygondnok”, szociális munkás hölgy, aki nem él együtt a lakókkal, de hetente kétszer jár hozzájuk, házgyűlést tart, és telefonon bármikor elérik a lakók. Az ügygondnok kezeli a pénzüket, néha elkíséri őket vásárolni, adminisztratív ügyeiket és segít nekik mindenféle problémáikban.

Mi történik azzal, aki alkalmatlan az önálló életre? Szebenszki azt mondta, hogy vissza lehet költözni a nagy intézménybe, de ez nagyon ritkán fordul elő. Mindenki szeretne saját életet, saját lakást, munkát, önállóságot. Arra van példa, hogy az egyik házból a másikba szeretnének költözni, szerelem, vagy barátság miatt.

A ház lakói szemmel láthatóan jámborak, békések voltak, de azért csak megkérdeztük Szebenszkit, hogy milyen veszélyt jelentenek a környezetükre. Az ügyvezető azt mondta, hogy a működésük alatt még nem volt olyan eset, amikor a lakójuk jelentett volna veszélyt a környezetre. Az viszont előfordul, hogy a környezet jelent veszélyt a lakókra. A szellemi fogyatékkal élőket könnyen kihasználják, becsapják. De ezeket a szituációkat könnyű kiszűrni, ebből sem voltak nagyobb problémáik. Az ügygondnok megismerkedik a környékbeli pénztárosokkal, és azokkal, akik kapcsolatba kerülnek a lakókkal.

Szebenszki felajánlotta, hogy csengessünk be a szomszédokhoz, ezt végül nem tettük meg. Az egyik lakó elmondta, hogy nincs különösebb kapcsolatuk a szomszédokkal, arra emlékszik, hogy tavaly az egyik szomszéd megállította az utcán, a kezébe nyomott egy tábla csokit, és boldog karácsonyt kívánt.

Megkérdeztük, hogy miért szeretnének Kesztölcre jönni, miért nem vesznek házakat Albertirsán és Csobánkán, ahol a központjaik vannak. Szebenszki elmondta, hogy az EU nem ad forrást a közép-magyarországi régióban fejlesztésekre. Azt látják, hogy Esztergom és Dorog környékén az ipari zónákban van foglalkoztatási igény. Esztergomban egy 3000 négyzetméteres foglalkoztatási központot hoznak létre, itt is csomagolást és más hasonló tevékenységeket fognak végezni. A tervek szerint a kesztölci házaik lakóit busszal viszik majd dolgozni. Mint kiderült, Kesztölcön már vettek egy házat, a Bánk Bán utcában, a Manócska bölcsöde mellett. További három telket szeretnének venni az Önkormányzattól a Lencsehegyi útnál, ahol a tank állt.

Az Irmák idősgondozással is foglalkozik, így minden településen a helyieknek biztosítanak házi segítségnyújtást. A terveik szerint Kesztölcön is az idősek, rászorulók részesülhetnek ebben a szolgáltatásban. A tervezett kesztölci házukhoz szeretnének kesztölci munkatársat felvenni. Ehhez a törvény nem elsősorban szakképzettséget ír elő, hanem kompetenciákat vár el. A munkatársaik többsége felsőfokú végzettségű és szociális munkás. Szebieszki elmondta, hogy arra is nyitottak, hogy ha valakinek nincs meg a szükséges végzettsége, de alkalmas a feladatra, akkor támogatják a képzését.

Sötétedett már, indulnunk kellett haza. Szebenszki felajánlotta, hogy a web@kesztolc.hu email címre érkező kérdéseket megválaszolja, szívesen lát más érdeklődőket Szentendrén, vagy bármelyik másik házukban, és hétfőn este hatkor a kesztölci Művelődési Házban személyesen is válaszol a kesztölciek kérdéseire.