Ferenc József 1852--ben Magyarországra látogatott, és július 2-án érkezett meg Esztergomba. A császár fogadtatására való felkészülés során, illetve a július 2-i ünnepségek alatt történtek azok az események, amelyek miatt két magasabb rangú tisztviselő tevékenységét a látogatás után ki kellett vizsgálni. Az eredeti vádak szerint Jagasits Sándor megyefőnök a lakosságot erőszakos intézkedésekkel kényszerítette az uralkodó fogadására, Reviczky Károly esztergomi járási biztos – vagy másként főszolgabíró – pedig hasonló okokból túlzó és önkényes módon járt el.
Az esetet Manherz Orsolya dolgozta fel. Részletek a tanulmányból:
A kiküldött bizottság által összegyűjtött anyagok alapján az első panasz Reviczky ellen már a császári látogatás előkészítése során felmerült. A hatáskör túllépésének gyanújához az alapot feltehetően az a levél adta, amelyet Reviczky Scrolari Ignácnak, a kesztölci plébánosnak írt.
A főszolgabíró ugyanis kemény hangon tette felelőssé a Scolari tiszteletest a nép július 2-i esztergomi megjelenéséért, miután a kesztölci jegyzőtől megtudta, miszerint a plébános megtiltotta a lakosoknak, hogy addig elhagyják a falut, amíg misét nem hallgatnak. A konfliktus az időzítésben rejlett, ha ugyanis a lakosok részt vettek volna a reggel hét órai misén, akkor elkéstek volna Esztergomból, és nem tudták volna „bemutatni hódolatukat” az uralkodónak.
A jegyző szerint a tiszteletes ráadásul gyalázta a hivatalnokokat, amiért nem értik a kormány rendeleteit, panaszolta híveinek megadóztatását, és fenyegetőzött, hogy gondoskodik arról, hogy Reviczkyt máshová helyezzék át.
A vallomás szerint a Scolari fügét mutatva mondta, hogy neki nem parancsol a főszolgabíró. Az ügybe Scitovszky János hercegprímás is beavatkozott. Június 24-én kelt levelében felszólította Reviczkyt, hogy szolgáltasson elégtételt a kesztölci plébános számára.
Az eset tisztázása érdekében Reviczky augusztus 4-i dátummal írásbeli nyilatkozatot tett, amelyben hangsúlyozta, hogy a kesztölci plébános kivételével az érintettek a legnagyobb készséggel fogadták intézkedéseit, Piszkén még az ilyenkor szokásos Boldogságos Szűz Mária Sarló Boldogasszony ünnepét is egy héttel későbbre halasztották. A főszolgabíró nyilatkozatában tagadta, hogy berendelte volna az embereket, és hozzátette, hogy csupán a rend fenntartása érdekében jelöltek ki egy helyet és időpontot az érkezők számára.