1948-ban született Kesztölcön, az általános iskolát is itt végezte el. Utána a Dobó Gimnáziumba jár, 1966-ban érettségizett. Első diplomáját Kecsekméten szerezte, gyártástechnológiai üzemmérnök lett 1971-ben a Gépipari és Automatizálási Főiskolán. 

Ezután Pápán volt katona, a légierőhöz került. Nem pilóta volt, hanem a harcállásponton szolgált. Diplomásként került oda, jó szívvel gondol vissza azokra az időkre, jókat fociztak a seregben. 

Miután leszerelt, 1971-ben Esztergom-Kertvárosban a Vasipari Szövetkezetben volt a műszaki fejlesztésért felelős. A tervezéstől a prototípusig követte a fejlesztési folyamatot. A szövetkezeti ipar akkoriban erős volt, nagy volt az összetartás. 

1984-ben az esztergomi Labor Műszerművekben helyezkedett el. A fesőüzemben volt üzemvezető. Élvezte az új munkáját, a modern üzemet. A nyolcvanas évek közepén az állami gazdálkodás már fellazulóban volt, az állami üzemekben is megjelentek a magángazdaság csírái, a mai kft-k elődei, ahogy akkor nevezték, a gazdasági munkaközösségek, GMK-k. Sanyi négy GMK-ban is dolgozott, de aztán elunta az ezzel járó sok feszültséget, és 1988-ban elment a szakmunkásképzőbe oktatónak.

41 évesen elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetemen a műszaki tanári szakot. Ezután a gyakorlati oktatás vezetője lett a Szakmunkásképzőben, és közben műszaki tantárgyakat is oktatott.

Közben Kesztölcön 1990-től önkormányzati képviselő volt, és alpolgármesterré választották 1994-ben. Amikor az akkori polgármester, Radovics István meghalt 1999 február 28-án, Klányi Sándor helyettesítette, majd májusban az időközi választáson polgármesternek választották.

Programja az volt, hogy Radovics polgármester munkáját folytassa. A falu az ő polgármestersége alatt indult el az infrastrurális fejlesztés irányába, kiépítették a vezetékes ivóvízhálózatot és a csatornázást is megkezdték. Ezt a folyamatot akarta folytatni, a korábban kialakított fejlesztési koncepciót akarta megvalósítani.

Műszaki emberként a műszaki feladatokra koncentrált: a csatornázásra, a villanyhálózat fejlesztésére, a kábeltv szintentartására, az intézmények működésének jobbítására. Pince- és támfal programba neveztek. Kesztölc lépcsőzetes kiképzésű, az iskola és a művház rossz környzetben volt, fennállt a csúszásveszély. Az Iskola utca alatt a támfalrendszert és a veszélyes pincéket is javították. 2-300 méter támfalat építettek, és megvédték a picesort. A csatornahálózatot átadták az állami üzemeltetőnek. A csapadékelvezetést is jórészt megoldották. 

Sok kapcsolata volt, nagy cégekkel. A Lencsehegyi bánya 2003-ig működött, addig az iparűzési adó komoly forrást jelentett a falunak. Ebből új utakat építettek. A Tavasz utcát már az új építési szabályok szerint alakították ki. A turisztikai fejlesztésekkel viszont elégedetlen volt, itt nem sikerült az áttörés.

2006-ban öt kistérségi polgármester egyszerre döntött úgy, hogy nyugdíjba mennek. Felajánlotta a segítségét a következő polgármesternek, Gaál Lajosnak, többször konzultáltak fejlesztési kérdésekben.

Csodaszép szőlője, hatalmas kukoricái vannak, a ház mögött egy kis háztáji gazdaságot üzemeltet. Nyugdíjasként leginkább itt tölti az idejét.

Na cesztu!  (indulás előtti utolsó ital, az útravaló) Sanyi még belénkdiktált egy kupica barackot búcsúzóul.