Mit lehet tenni, ha nem fizet a partner?
adozona.hu

Fizetésképtelenségi hullám söpörhet végig az európai vállalkozások között a világjárvány gazdasági hatásai miatt. Az OECD kimutatása szerint a leginkább érintett ágazatokban akár a cégek 30 százaléka is érintett lehet. A partnerek fizetésképtelenségéből eredő kockázatokat minden vállalkozásnak minimalizálnia kell. A Deloitte Legal szakértői számba vették, mit lehet tenni, ha a legnagyobb körültekintés ellenére sem lehetmegúszni a kinnlevőségeket. A tanácsadó cég tapasztalatai szerint növekszik azon céges megkeresések száma, ahol az érintettek arról érdeklődnek, hogyan lehet megelőzni a partner fizetésképtelenné válását, és mit lehet tenni, ha az mégis bekövetkezik. Bár az országok gyorsan reagáltak, a megtett lépések csak a válság rövidtávú hatásait orvosolták. Mivel azonban a pandémia elhúzódik, ez hosszú távú terhet jelent a vállalkozásoknak, amelyeknek emiatt jelentősen csökkenhet vagy akár teljesen el is maradhat a befektetési hajlandóságuk.

Lépni kell, mielőtt baj lesz!

A koronavírus kiszámíthatatlan hatásai miatt legjobb még a partnerek esetleges fizetési nehézségeinek felmerülése előtt ellenőrizni és áttekinteni a partnerek által az érintett cég javára nyújtott biztosítékokat együttesen, illetőleg azokat külön-külön is. Ez lehet ugyanis az utolsó időpont, amikor a partnerek még hajlandók együttműködni – figyelmeztet dr. Boross Ádám, a Deloitte Legal ügyvédje.

Tapasztalatai szerint egy felelősen gondolkodó vállalkozásnak különösen az alábbi kérdéseket ajánlatos megvizsgálnia a javára nyújtott biztosítékokkal összefüggésben:

– A nyújtott biztosítékok köre és összege összhangban áll-e a biztosított követelések értékével?

– Milyen lépéseket szükséges megtenni a biztosítékok érvényesítése érdekében, és ezek ténylegesen meg is tehetők-e a biztosítéki kötelezett együtt nem működése esetén is?

– A biztosítéki kötelezett megfelelt-e a biztosítéki szerződésben vállalt és a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek?

– A vonatkozó bejegyzések megtörténtek-e és továbbra is hatályosak-e?

– Átadták-e a partnerek, és elérhetők-e a biztosítéki szerződések alapján átadandó nyilatkozatok, dokumentumok?

– A kezes hozzájárult-e az alapul szolgáló biztosított jogviszony módosításához?

Ha a legnagyobb körültekintés ellenére is bármely hiányosságot fedezi fel egy cég a számára nyújtott biztosítékokkal összefüggésben, és amennyiben ilyen módon orvosolható, a biztosítéki kötelezettet minél előbb fel kell szólítani vállalt kötelezettségeinek teljesítésére és figyelmeztetni kell az egyes jogkövetkezményekre. További megoldásként szóba jöhet a

biztosítéki szerződés módosítása, és a jogi korlátok figyelembe vételével pótlólagos biztosíték kérésére is lehetőség nyílhat – teszi hozzá dr. Boross Ádám.

Mit lehet tenni, ha a partner nem fizet?

A fizetésképtelenné váló partnerrel szemben több lehetőség is van arra, hogy a jogos követeléshez hozzá lehessen jutni. Dr. Walter Viktória, a Deloitte Legal peres csoportjának ügyvédje ezeket a lehetőségeket vette sorra:

Fizetési felszólítás: Költséghatékony megoldás, mellyel az igény eredményesen érvényesíthető. Ez a lépés a felszámolás megindításának előfeltétele is. Beszámítás: A kintlévőségeket kölcsönösen csökkentő lépés, a felszólítás előtt érdemes hivatkozni rá. Ráadásul engedményezett követeléssel szemben is működhet. A tartozás elismerése: Az adósok fizetési haladék vagy kedvezmény fejében gyakorta vállalják. A módszer meggyorsítja a követelés behajtását, de nagyon fontos, hogy egyértelműen legyen megfogalmazva.

Bírósági per: Szigorú eljárási szabályok szerint zajlik, éppen ezért sok keresetet elutasítanak és az elindított eljárásoknál is jogvesztéshez vezet egy apró eljárási hiba is. A bírósági gyakorlat is szigorított, például a Kúria döntése a részkövetelések érvényesítését kizárta.

Felszámolás: A bírósági pernél hatékonyabb. Ám csak úgy lehet esély a sikerre, ha hitelezőként a megindítás feltételeit biztosítják, adósként pedig időben vitatni kezdik a követelést. Az eljárás végén vagy fizetési kényszerhelyzet áll elő, vagy elrendelik a felszámolást. Utóbbi esetben az adós vállalkozást a megszűnés kockázata fenyegeti és komoly reputációs veszteséget szenved el, vezetői pedig magánvagyonukkal felelnek a társaság tevékenységéért.

Visszajár az áfa?
Ha az adós nem fizet, a hitelezőnek is komoly kérdéseket kell megválaszolnia. A követelést ki lehet-e vezetni a könyveiből? Milyen értéken kell a követelést nyilvántartani? A társasági adóban érvényesíthető-e a behajthatatlan követelés?
A legfontosabb kérdés általában az, hogy visszakérhető-e az áfa, ugyanis azt akkor is be kell fizetni, ha az adós nem fizet. Az adóhatóság az áfa visszakérése esetén alaposan utánanéz annak, hogy az adózó az egész üzleti kapcsolat alatt kellő gondossággal járt-e el, illetve azt is megnézi, elévült-e a tartozás. Az ilyen bonyolult és összetett ügyekben nem árt jó előre szakértői segítséget kérni – hangsúlyozza dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal peres csoportjának vezető ügyvédje.

Nagy az érdeklődés az SZMTOI-IPOSZ ingyenes oktatása iránt
amdala.hu

Szinte mindig túljelentkezés van az SZMTOI-IPOSZ ingyenes képzésein, ahol a festő vállalkozók átfogó ismeretet kaphatnak az alapoktól a ma ismert legmodernebb technológiáig a szakmájukat illetően. A GINOP-5.3.5-18-2018-00027 pályázat adta lehetőség rámutatott, erre a fajta felzárkóztatásra és továbbképzésre igen nagy szükség van, így a szervezők úgy látják, a pályázat után is folytatni érdemes a képzéseket. Az interjúban megszólal Németh László, az IPOSZ elnöke és Kovács László, az SZMTOI elnöke.

https://www.youtube.com/watch?v=SjgK-RZzhFA&ab_channel=AmdalaHU

Vizsgálja a NAV az iparűzésiadó-bevallásokat
adozona.hu
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) elektronikusan benyújtott, állandó jellegű iparűzési tevékenységhez kapcsolódó helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallásokon a NAV összefüggés-vizsgálatokat végez, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján.

A hipa-nyomtatvány kitöltésekor megjelenő ellenőrzéseken és hibavizsgálatokon azok a bevallások is keresztülmennek, amelyeket gépi úton, nem az általános nyomtatványkitöltőprogram használatával küldenek be. Az ellenőrzés eredményétől függően a NAV:

♦ értesítést küld az érintett önkormányzathoz való továbbításról, vagy

♦ tájékoztat az azonosított hibák listájáról. A hibák javítása után a bevallást újból be kell nyúj-
tani.

Kinyitottak az üzletek Magyarországon
vg.hu
Egy hónap kényszerpihenő után valamennyi üzlet fogadhat vevőket. Bár volt idő felkészülni a jogszabályok megjelenése óta, a bejelentés valamivel hamarabb jött, mint sokan várták. Számos boltnak alig maradt ideje a munkaszervezésre. Aki még nem tette meg, egy-két napon belül várhatóan ki fog nyitni, ezzel a hét végére már visszaállhat a korábbi rend – mond-ta a Világgazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtit-kára azt követően, hogy megjelent a belügyminiszter határozata a 2,5 millió beoltottról, és a korábban bezárt üzletek is kinyithattak, a kereskedelmi egységek pedig áttérhettek a négyzetméter-alapú nyitvatartási rendre. A szakember leszögezte: az új szabályokat mindenkinek be kell tartania, minden ilyen intézkedés a járvány elleni védekezést és a vásárlók kényelmét szolgálja. Az OKSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy semmiféle hátrányt nem okoz a vásárlóknak, pusztán nem a pénztárnál, hanem az üzlet előtt kell sorban állniuk. Nagyon gyorsan jött a boltnyitásra vonatkozó bejelentés, mindenki a hét végére várta. Ám a kisebb üzletek azonnal tudtak reagálni, újrakezdhették a működésüket

– mondta lapunknak Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. Az érdekvédelmi vezető szerint ugyanakkor az új szabályok nem elég egyértelműek, nem világos, hogy a szolgáltató szektorban lévő egységekre is vonatkozik-e a négyzetméter-alapú nyitvatartási rend. Egy fodrászüzletben ugyanis jóval kisebb a hely, mint a kereskedelmi boltokban, bár a távolságtartás és a kézfertőtlenítő kihelyezése ugyanúgy rájuk is vonatkozik. Vannak olyan cégek, amelyek még nem jelentették be, hogy mikor nyitnak. Mivel eleve csütörtöki vagy pénteki nyitásra készültek, sokan már nem borították fel a beosztásokat – mondta a Világgazdaságnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetségének elnöke.

Hozzátette:
több cégnél is a beosztások módosítására volt szükség, ezért most adott esetben túlórát is kell fizetni a munkavállalóknak.
Választhatnak a kereskedelmi egységek:
• vagy megvárják azt a napot, amikorra eleve készültek a beosztással,
• vagy kifizetik a módosítással járó túlórát.
Karsai Zoltán arról is beszélt, hogy csupán sejtéseik vannak arról, hányan betegedtek meg a kereskedelmi alkalmazottak közül. Látják ugyan néhány vállalkozásnál, hogy több száz fő van táppénzen, de nehéz megmondani, hogy közülük hányan kapták el a vírust. Egy kereskedelmi munkavállaló naponta több ezer emberrel találkozik, ezért maguk is szorgalmazták az oltásokat. Ha tényleg igaz, hogy április végére minden regisztráltat be tudnak oltani mondta az érdekvédelmi vezető –, akkor lassan a soronkívüliségre vonatkozó javaslatok is értelmüket vesztik.

A kisebb vállalkozások rendkívül nehéz helyzetbe vannak
– hívta fel a figyelmünket Németh László. Szerinte nem minden javaslatukat fogadta meg a kormányzat. Az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy az alkalmazott nélkül dolgozó egyéni vállalkozók nem tudják igénybe venni a támogatásokat.

Bár a mikrohitel némi segítséget nyújthatna számukra, ám, mint emlékeztetett, nemrég lendült túl az ország egy hitelválságon, ezért nagyon sokan nem mernek élni ezzel a lehetőséggel.

Ráadásul a jelenlegi gazdasági környezetben nem tudnak a cégek előre tervezni. Vámos György nem tudta megjósolni, hogy a forgalom miképp fog visszaállni, példaként említette az iparcikkek vásárlását, amelyek esetében továbbra is fennmaradhat a fogyasztók óvatossága. Úgy látja, hogy az év második felében már lesz növekedés, ezzel megindulhat a kilábalás is.

Hasonlóan optimista volt Németh László, aki arra számít, ha most tud nyitni az ország, akkor azok a vállalkozások, amelyek az eddigi időszakot valahogy túlélték, robbanásszerű kereslettel találkozhatnak a következő hónapokban. Karsai Zoltán szerint azonban a kereskedelmi forgalom csak lassan fog visszatérni a korábbi pályájára, az élelmiszerüzletekben dinamikus bővülésre továbbra sem lehet számítani. Drágulnak a Kínából rendelt küldemények magyarnemzet.hu

Jelentős bevételkiesést eredményez az Európai Unió országainak a vámhatárokon átnyúló online kereskedelem jelenlegi szabályozása, míg a közösségen kívüli kereskedőket jogosulatlan előnyhöz juttatja. A július 1-jén életbe lépő új szabályozás kiegyenlítettebbé teszi a versenyt, a Magyar Posta automatikus vámeljárással készül.

Az elmúlt években dinamikusan bővülő e-kereskedelem az áruk vámhatárokon átnyúló áramlását is módosította. A magyarországi online vásárlók már csaknem kétharmada belföldről és külföldről egyaránt vásárol. A jelenlegi szabályozás szerint az Európai Unión kívülről érkező áruk

• 22 eurós összeghatárig vám- és áfamentesek,
• míg a 22 és 150 euró közöttiek vámmentesek, de áfát kell fizetni utánuk.

Mivel a vámhatárokon átnyúló online kereskedelem jelenlegi szabályozása jelentős bevételkiesést eredményez, és súlyos hatással van az EU és a tagállamok költségvetésére, az unión kívüli kereskedőket pedig jogosulatlan előnyhöz juttatja, az új szabályozás kiegyenlítettebbé teszi a versenyt uniós és nem uniós vállalkozások között – hívta fel a figyelmet a Magyar Posta Zrt. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Eszerint az év közepétől a harmadik országból (az Európai Unión kívülről) érkező minden termék után áfát kell fizetni, függetlenül annak értékétől – hasonlóan a január 1. óta az Egyesült Királyságra vonatkozó szabályokhoz. A 150 euró alatti áruk továbbra is vámmentesek maradnak, kivéve az alkoholtartalmú termékeket, a parfümöket és a kölnivizeket, továbbá a dohányt és a dohánytermékeket. Az unióba érkező árutartalmú küldeményekre minden esetben vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani.

A határidőig az áfamentesség azokra a termékekre vonatkozik, amelyek szabad forgalomba bocsátását addig kezdeményezik a vámhatóságnál. Tehát már vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani és áfát kell fizetni a július 1. előtt megrendelt, de ezen a napon vagy ezt követően az EU vámhatárára érkező csomagokra, amelyeket ekkor jelentenek be szabad forgalomba bocsátásra. A kisebb értékű árut tartalmazó küldemények többségét a Magyar Posta kezeli. A harmadik országból érkező csomagok a ferihegyi Nemzetközi Posta Kicserélő Központba érkeznek, ahol a szabályok szerint válogatják július elsejéig a küldeményeken jelölt érték szerint. Az uniós áfairányelv változása a Magyar Posta Zrt.-re is komoly terhet ró, mivel azt jelenti, hogy nem lesz válogatás, hanem minden árutartalmú küldemény vámeljárás alá fog kerülni a megadott időponttól.

A változás nyomán a jelenleginél százszor több vámeljárásra lehet szükség naponta. A válla- lat ezért jelentős mértékű informatikai fejlesztéssel és logisztikai kapacitásbővítéssel készül, arra törekedve, hogy a vámeljárás automatikus és minél gyorsabb legyen. A tervek szerint a vámügynöki szolgáltatás díja termékértékhez igazítottan sávos lesz. Az új folyamatban elsősorban a díjelőnnyel is járó online fizetést ajánlják majd.

Végezetül arra hívták fel a figyelmet, hogy minden online rendelés esetén, de különösen a harmadik országból érkező küldeményeknél fontos a pontos címadatok mellett az elektronikus elérhetőségek megadása is, mert csak így tudja a posta automatikusan elvégezni a vámeljárást és a tarifa megfizetése után kézbesíteni a küldeményt.

Minél tovább maradunk a moratóriumban, annál többet fizetünk később

hvg.hu

Jelentős összeggel, akár több, mint 10 százalékkal is megnövelheti a hitel teljes viszszafizetendő összegét, ha az adós a moratórium teljes időszaka alatt felfüggesztette a hiteltörlesztést. Az ok egyszerű: bár a moratórium alatt felszámított kamat nem tőkésíthető, mivel a hitelek törlesztője nem emelkedhet, ezért a megnövekedett futamidő miatt tovább fizetjük a kamatot a bank pénzére. A moratórium a válság alatt segítséget jelentett a nehéz helyzetbe került hiteltörlesztőknek, ez a segítség ugyanakkor nincs ingyen. Az adósok nemrég szembesülhettek vele, hogy már a moratórium első szakasza, a tavaly március közepétől decemberig tartó időszak is drasztikusan, egyes esetekben több millió forinttal növelte meg a később visszafizetendő összeget, a moratórium második szakasza után viszont még nagyobb növekedésre lehet majd számítani. Nézzünk egy példát. Ha 2019. nyarán, még jóval a járvány előtt felvettünk egy 10 millió forintos lakáshitelt, nagyjából 15,5 millió forintot kellett volna eredetileg, 20 év alatt visszafizetni.

Ha 2020 márciusában igénybe vettük a moratóriumot, de januártól visszatértünk a törlesztéshez, 16,1 millió forintot kell visszafizetni, tehát nagyjából 600 ezer forinttal növekedett a teljes törlesztendő összeg. Ha azonban egészen 2021. júniusig benne maradunk a moratóriumban, közel egymillió forintba kerül nekünk a 15 és fél hónapos programban való részvétel. “A teljes visszafizetendő összeg így már 16,5 millió forint lesz, amit a megnövekedett futamidő okoz. A moratórium alatt összegyűlt kamat ugyanis nem tőkésíthető, hanem a futamidő alatt egyenlő összegekben kell havonta visszafizetni, azzal a kitétellel, hogy a törlesztőnk sem emelkedhet, így pedig nincs más út, mint hogy tovább kell fizetni a hitelt” – magyarázta Varga Zsombor, a Bank360 elemzője.

A hitel futamideje ennek megfelelően az eredeti 20 évről 21 év és 3 hónapra növekszik. A lakáshiteleknél a régebben felvett hiteleket terheli meg jobban Ennél is nagyobb lehet az adósságnövekedés, ha ennél régebben vettünk fel lakáshitelt. Egy 2012. júniusában felvett 10 milliós jelzáloghitel ugyanis már alapból drágább volt a magasabb kamatok miatt, hiszen 20 év alatt 25,2 millió forintot kellett volna visszafizetni a hitel felvételekor jellemző kamatok mellett. A teljes moratórium igénybevétele után viszont már 27,9 millió forint lesz a teljes visszafizetendő összeg, vagyis 2,7 millió forintos veszteséget jelent a lakáshitel törlesztésének felfüggesztése. A hiteltörlesztés is tovább tart, összesen már 22 év és 2 hónap a futamidő. “Fontos körülmény, hogy nem azért emelkedett meg nagyobb mértékben a visszafizetendő összeg, mert kevesebb idő volt hátra a törlesztésből, hanem mert drágább hitelről volt szó, jelentős kintlévőséggel” – közölte Varga. A személyi kölcsönöknél az újabb hitelek sincsenek biztonságban A személyi kölcsönök esetén viszont rosszabbul járunk egy nemrég felvett hitellel a Bank360 elemzői szerint. Ha 2019 júniusában vettünk fel másfélmilliós összegben hitelt, és 6 éves futamidőt terveztünk, már az első moratórium is 206 ezer forintos pluszköltséget jelentett, ha pedig végig maradunk a moratóriumban, már 337 ezer forinttal kell majd többet visszafizetni. A másfélmilliós személyi hitel teljes visszafizetendő összege tehát túllépi a 2,5 millió forintot, a törlesztés pedig kitolódik egészen 2027-ig. Ha viszont korábban, 2016 júniusában vettünk fel szintén másfélmillió forintot, a moratórium teljes időszaka is csak 187 ezer forintos pluszköltséget jelent. Itt ugyanis már 2022-ben lejárt volna a hitel, viszonylag kis tőketartozásra ketyegett a kamat a moratórium alatt, és már 2023-ban vissza is fizetjük az adósságunkat. A kamatmentesség csak a veszteség egy részétől óvott meg A moratórium miatt elszenvedett veszteség oka a megnövekedett futamidő. A törlesztőrészlet ugyanis a jogszabály alapján nem emelkedhet akkor sem, amikor már ismét fizetjük a törlesztőrészletet. Az elmaradt törlesztéseket viszont arányosan be kell illeszteni a későbbi havi fizetésekbe, vagyis az adósság visszafizetésének üteme kitolódik, és a tartozásunk azon részét, mely már a moratórium előtt is fennállt, kamatostul fizetjük vissza, a megnövekedett futamidő alatt. A moratórium alatt felfüggesztett összegekre tehát nem számolhat fel kamatot a bank, de ez csak csökkenti, nem kiiktatja a moratórium által okozott költségemelkedést.

Szigorú óvintézkedések mellett tehetnek szakmai vizsgát a szakképzésben tanulók
nool.hu
A technikumokban és szakképző iskolákban kiemelt fontosságú a szakma gyakorlásához szükséges kompetenciák meglétének ellenőrzése. A gyakorlati vizsgákat a járványhelyzetre tekintettel tavaly is szigorú óvintézkedések mellett szervezték meg az iskolai rendszerű szakképzésben – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár a közleményben. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tervei szerint májusban adhatnak számot
tudásukról a szakképző intézményekben vizsgázók – közölte az ITM vasárnap az MTI-vel. A gazdaság újraindításához nagy szükség van a versenyképes szaktudással bíró, tehetséges fiatalokra, de változatlanul elsődleges fontosságú az emberek egészségének védelme, a fertőzési kockázatok mérséklése. Ennek érdekében a szaktárca a tavaly május-júniusi vizsgaidőszak tapasztalatait figyelembe véve már dolgozik az idei szakmai vizsgákra vonatkozó szabályozás kialakításán.

„A szakképzésben fokozottan ügyelni kell a vizsgák szakmai színvonalának megtartására.

Az elsajátított gyakorlati tudás számon kérése különösen a szabályozott szakmák, mint például betegellátás, -ápolás vagy a veszélyes berendezések javítása, karbantartása eseténkiemelt jelentőségű. Csak így garantálható, hogy a sikeresen vizsgázók a munkaterületük minden feladatának ellátásához szükséges összes kompetenciával rendelkezzenek” – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné. A minisztérium tervei szerint a komplex szakmai vizsgák írásbeli részét az írásbeli érettségi vizsgákat követő időszakban szervezhetik majd meg az intézmények. A szakképzés lényegét jelentő gyakorlati vizsgákat az iskolák az általuk meghatározott időpontban tarthatják meg. A vizsgákat az érettségikhez hasonlóan, a tavaly bevált megoldásnak megfelelően kis létszámmal, az előírt védőtávolság biztosításával, az óvintézkedések betartásával kell lebo-nyolítani – írták.