A Prímás-sziget csúcsán álló Országzászlónál, a himnusz eléneklése után elsőként Völner Pál köszöntötte a megjelenteket, kiemelt üdvözlettel a határon túlról érkezőket. Beszéde elején elmondta, reméli egyre kevésbé beszélhetünk valós határról, talán nem csak ez a híd köt össze bennünket, hanem azok a lehetőségek és együttműködések, melyeket az Unió lehetővé tesz.

A továbbiakban a megemlékezés esztergomi vonatkozásával folytatta gondolatait, mely szerint itt Esztergomban mindig kicsit máshogy ünneplünk, mint az ország belsejében élők, nekünk nem pusztán egy emléknapot jelent ez az alkalom, hanem a két közösség találkozását. Hozzátette, “a mi helyzetünk kevésbé elkeserítő, mint például erdélyi polgártársainké, akiket bírósági, hatósági úton üldöznek, mind a mai napig. Ezért szükség van erre a napra, mindig meg kell emlékeznünk és meg kell erősítenünk az összetartozást, ami összeköt bennünket.” Völner Pál elmondta: reméli, hogy rövidesen szerbiai, kárpátaljai testvéreink is egyre közelebb tudnak kerülni hozzánk, “nemcsak a kettős állampolgárság révén, hanem azokkal a kötelékekkel is, amelyeket jogilag ki tudunk majd alakítani.”

A beszéd folytatásában államtitkár úr felidézte azokat az eseményeket, mikor a külhoni magyarok állampolgárságáról volt szó, mely esetben éppen itthoni honfitársak, a bal oldal döfte hátba a kezdeményezést, továbbá 2010-ben sem akarták elfogadni, és most “a migráns kérdésben is az Alkotmánybíróság előtt vív csatát a kormány a bal oldallal, akik vitatják a jogunkat arra, hogy a magyar nép dönthessen ebben a kérdésben is.”

Völner Pál azzal zárta gondolatait, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja  alkalmat ad arra, hogy évről-évre felmérjük jelen állapotunkat és összetartozásunkat.

A szót Gulyás Gergely az Országgyűlés alelnöke vette át, aki úgy fogalmazott: az egész 20. századi magyar irodalom nemzeti alapélménye a darabokra szabdalt történelmi Magyarország magyarságának nemzeti összetartozása; a megmaradás parancsa számkivetettségünkben is erős volt.

A fideszes politikus szerint a határokkal fizikailag szétszakított magyar nemzet kulturális és lelki egységének helyreállításáért végzett szolgálat a kommunista diktatúra megszűnésével mindenki számára adott.

Gulyás Gergely azt mondta: a kommunista diktatúra időszakában az jelentette a legnagyobb veszélyt a nemzeti megmaradásra, hogy megtagadták a közösséget a határon túli magyarokkal.  Ma a szülőföld elhagyása és "a nemzeti ügyekkel szembeni internacionalista közöny kísértése hordoz veszélyt magában” - tette hozzá.

Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett arra, hogy a parlament több mint négyötödös többséggel fogadta el a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, és 97 százalékot meghaladó többséggel tette lehetővé a kettős állampolgárság megszerzését minden magyarnak.

A nemzeti összetartozás belső parancs, mely önkéntes követést kíván - mondta a politikus. Az ünnepség mintegy 100 résztvevője előtt hangsúlyozta: "Szabad akaratunkból vezérelve tegyünk meg mindent, hogy a határon innen és túl élő magyar polgárok közössége valóban összetartozó nemzet legyen”.

A beszédek sorát Dr. Varga István zárta, aki kijelentette; „ez a nap azoké, akik a szülőföldjükön maradtak.” Úgy vélte, az utódállamok ma is arra törekednek, hogy a magyarság eltűnjön a Kárpát-medencéből, ezért az anyaországnak „védőernyőt kell számukra biztosítani, anélkül, hogy a határok erőszakos megváltoztatására törekednénk” - fogalmazott.

Az ünnepség zárásaként az emlékmű koszorúzására és a nemzeti színű szalagok felkötésére került sor, majd a székely himnusz eléneklésével fejeződött be a megemlékezés.

20 órai kezdettel a beszédet mondók a Polgári Szalon rendezvénysorozat részeként beszélgettek egymással és a közönséggel a Mária Valéria híd lábánál horgonyzó rendezvényhajón, többek között olyan témákról, mint a migráció, különösképpen annak németországi helyzete, Uniós irányelvek és azok hazai vonatkozásai, a cigányság magyarországi helyzete.