A Közösségi Klubban Pető Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze magyarországi példákkal vázolta fel ötleteit.  Elmondta, hogy hazánk egy négyzetméternyi területén átlagosan két régészeti lelőhelyet találhatunk, ahonnan páratlan kincsek bukkanhatnak elő. Kesztölccel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az emberek nem látják a régióban rejlő lehetőségeket és keveset tudnak a Kesztölcön talált régészeti leletekről is.

Pető Zsuzsa arra is rámutatott, hogy a településen olyan látogatóközpontot lehetne létrehozni, amely egyszerre mutatná be a természeti, régészeti, tájtörténeti emlékeket, a népi és kulturális hagyományokat, valamint a kesztölci családok emlékeit. Példaként állította az 1960-as években megjelent hazai régészeti topográfiai kiadványokat, amelyek kiemelten foglalkoznak a község területén fellelhető bronz és vaskori, kelta, római, és középkori kultúrák nyomaival.

Az elismert régész saját tapasztalatira támaszkodva megjegyezte, hogy az emberek sokszor nem a múzeumokban található tárgyak, hanem a mögöttük lévő történetek miatt érdeklődnek a leletek iránt. Ezért, lényegében csak a fantáziájuk szabhat határt azoknak az intézményeknek, amelyek innovatív eszközökkel kívánják bemutatni gyűjteményüket.

Általános ismertetője után a klastrompusztai romokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: el kell dönteni, hogy hosszútávon mit szeretnének kezdeni a lelőhellyel. Nyírő András kérdésére Pető Zsuzsanna elmondta, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen az elmúlt években kisebb feltárásokat végeztek, amelyeket szeretnének az elkövetkező időszakban folytatni.

Szentirmai Tamás, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöki hivatalának vezetője úgy fogalmazott, hogy a rend is elkötelezett a leletegyüttes további feltárása érdekében, ugyanakkor a munkálatok megkezdése előtt alaposan végig kell gondolniuk, hogy mit szeretnének elérni. A szerzetesek mindenképpen támogatják a törekvéseket, hiszen saját múltjuk és Kesztölc históriájában különleges helyet foglal el a klastrompusztai kolostor.

Kassai-Szoó Dominika települési főépítész szerint nagyon értékes leletanyag lehet még a föld alatt, ezért úgy vélekedik, hogy érdemes lenne folytatni a feltárást. Reméli, hogy látogatóközpont is létesülhet a településen, hiszen a Pilis térsége erős pálos múlttal rendelkezik, amelyet érdemes lenne a nagyközönségnek is bemutatni.

Nyírő András felvetette ötletként, hogy a minden évben a romok között megtartott pálos miséhez kapcsolódva időszakos kiállítást is szervezhetnének. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei szerint egy tematikus poszterkiállítás gondolatébresztő lehet, ugyanakkor a látogatóközpont és a leletegyüttes közötti távolságon Pálos tanösvényt is létesíthetnének.