Ahogy a tavalyi, úgy az idei megemlékezés is eltér a megszokottól. Nem láthatjuk a fiatalok ünnepi műsorát, nincsenek lobogó zászlók, ünnepi ruhába öltözött emlékezők, nincs sokaság. Úgy alakult, hogy 2021-ben már másodjára emlékezünk meg szerényebb körülmények között az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. Ebben a meglehetősen nehéz, embert próbáló helyzetben vegyünk példát a hősökről, akik az összefogásra, a közösség szeretetére, a hazaszeretetre hívják fel figyelmünket. Valóban így van! Megértéssel, türelemmel és felelőségteljes magatartással tehetünk Kesztölcért, közösségünkért és jövőnkért. Juhász Gyula gondolataival emlékezzünk a hősökre! Tisztelet bátorságukért!
Juhász Gyula - Március idusára
Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.
Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai
És lángoló Petőfi szava zengett,
Kokárda lengett és zászló lobogott;
A költő kérdett és felelt a nemzet.
Ma nem tördel bilincset s börtönajtót
Lelkes tömeg, de munka dala harsog,
Szépség, igazság lassan megy előre,
Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe.
De azért lelkünk búsan visszanéz,
És emlékezve mámoros lesz tőled,
Tűnt március nagy napja, szép tavasz,
Mely fölráztad a szunnyadó erőket,
Mely új tavaszok napját égre hoztad,
Mely új remények ibolyáját fontad.
Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,
Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!
Klinger Ágnes fényképei:
