Makovics János verse. Tóth Tibor festménye.

Makovics János Hóvirág című verse!

Makovics János verse, Tóth Tibor festménye.

Makovics János verse és fotója!

Makovics János verse, Somorjai Ede fotója!

Makovics János karácsonyi verse.

Makovics János Ünnepek közt című verse, Tóth Tibor festménye.

Makovics János Adventi várakozás című verse, Tóth Tibor festménye.

Tóth Tibor festménye, Makovics János verse.

Manapság ritka a gyémántlakodalom. Makovics János szülei egyszerű, szép történetét meséli el.

Itt Kesztölcön is a forradalom napjaiban választottak Nemzeti Bizottságot, megszervezték a Nemzetőrséget. Az országos politika gyors változása és a helyi bizonytalanságok mellett a helyiek igyekeztek megszervezni mindennapi életüket. Gondoskodtak a kenyérellátásról, nem engedték leállni a TSZ munkálatokat. Arra is volt idejük és energiájuk, hogy Budapestre szállítsanak élelmiszersegélyt.

Göncz Balázs levéltáros ügynöki jelentések alapján eddig ismeretlen részleteket tárt fel a Kesztölci Köztársaság történetéből. Bemutatja a helyi események főszereplőjeként nyilvántartott Simonek Lukács rendkívül kalandos élettörténetét, másrészt felidézi az októberi eseményeket, napról napra, ahogy azok az állambiztonsági iratok alapján rekonstruálhatók.Kesztölc önigazgatását meg tudta őrizni egészen 1956 decemberének közepéig.

Sasvári Zoltán és felesége, Sasváriné dr. Borbíró Katalin Bogárháton bemutatóin a gyerekeket mesés előadások keretében ismertetik meg a rovarokkal és az őket körülvevő természettel.

Zoltán anyai ágon kesztölci, a helyi élővilágba már gyerekkorában szerelmes lett, megfigyelte a rovarok és az állatvilág életét, működését, háta mögött pedig immáron 20 éves pedagógia pálya áll. Korábban Dorogon lakott, 20 éve költözött Kesztölcre.

A Kesztölc története című nemrég megjelent könyvében Radovics Istvánné megemlíti, hogy a 10-es út mellett a mai Kesztölc határában, a Bokinál nagy római település nyomaira bukkantak. A Pilist is keresztül-kasul behálózzák a régi római utak.